Vállalkozásunk a Tóbiás áés Társa Bt., Pilismaróton méh kaptár gyártással foglakozik. Vállaljuk az igényeinek megfelelő méretű és kialakítású kaptár elkészítését rövid határidővel. A weboldalunkon keresztül megismerhetik eddig elkészített termékeinket, és pár képen meg is mutatjuk azokat.
A kaptár: közönségesebben mindenféle méhlakás, de helyesebben csak szétszedhető építménnyel ellátott méhlakás, mely különféle anyagok, de rendszerint fából készül. Bár régi időkből is nyoma van annak, hogy a keretes kaptár nem volt ismeretlen, mert pl. Jakab József Csúzon ilyenekkel méhészkedett és K. Szarka Sándor, Izletes méhtenyésztésében a méhtenyésztés új módjáról értekezvén, a méhkasoknak az idő kivánatához alkalmazott új nemeiről is szól, melynél a méhek összefüstölése és megöletése nélkül az év bármelyik szakában a mézet el lehet venni, mégis csak Dzierzon karlsmarkti plébánosnak sikerült Theorie und Praxis des neuen Bienenfreundes stb. címü 1848. megjelent művével nemcsak az elmélet terén valóságos forradalmat előidézni, hanem a gyakorlatot is megváltoztatni azzal, hogy a méhkaptár építményt mozgathatóvá tette, a lép vastagságának megfelelő lépkezdetekkel ellátott lécecskéket helyezvén el a kaptárba, mely eljárást csakhamar sokan követték. Báró Berlepsch (l. o.) annyiban javította, hogy lécek helyett kereteket kezdett alkalmazni, miért is a keretes kaptárt Berlepsch-félének is mondják, bár szorosabb értelemben véve egy külön fekvő méhkaptár formát illeti meg ez elnevezés, valamint hogy Dzierzon különleges kaptár formája az ikerkaptár. Átmeneti kaptárról akkor szólunk, ha a kasos rajzó üzemből nem rögtön megyünk át a Dzierzon üzemre, hanem olyformán, hogy a teljesen beépített kasra, mielőtt rajt bocsátana, kinyitván felső nyilását, arra egy oly nagy nyilással ellátott ládikát helyezünk, melyhez oldalt is hozzá lehet férni, hogy abba lépkezdetekkel ellátott léceket v. kereteket beilleszthessünk.
Az átmeneti kaptár formák közül legelterjedtebbek nálunk a Göndöcs (l. Kas), Paulik és Szensz-féle. Fekvő kaptárnaknak mondjuk az olyat, melynek hosszmérete nagyobb a magasságméretnél, úgy hogy rendszerint csak egy keretsor foglal benne helyet, mig az álló méhkaptárnál 2-3 keretsor van egymás felett alkalmazva; a legfelsőbb szilárd deszka v. elszedhető fedődeszkácskák által elválasztva, rendszeint külön méztárul szolgál. Nálunk a méhkaptárak elterjedtebb formái a délmagyarországi és a morva méhészegyesületi, a mosonmagyaróvári stb. Lapozó kaptárnak mondják az olyant, melynek belseje könyvformában feltárható vagy melynél a keretek oldalt tolhatók, ilyenek az Alberti, Göndöcs, Möszl, Liptay-féle. Boltíves keretekkel van ellátva a Friedrich-féle kaptár és a Gravenhorst-féle szalmakas. A méhkaptár rendszerint hátul vagy oldalt; némely formáknál, mint a Berlepsch-féle fekvő kaptárnál, a Brózik, Dömötör, Juhos, Gobóczy-félénél felül kezelhető. Különleges formák az Abboth, Johnston és Langstroth-féle, melyek, különösen a legutóbb nevezett, Amerikából délibb országokban igen elterjedtek.
A hártyaröptűek rendjébe és a mézgyüjtők, másnéven virágkedvelők, családjába tartozó családos életet élő Apis-nemet a méhek közt az elsőbbség illeti meg. Az Apis szót némelyek a latin apextól (a. m. hegy) származtatják le, de valószinüleg feniciai eredetü szó, mely sémi értelemben a. m. nemző. Vannak azonban nyelvészek, kik e szót a szanszkrit pa-val (a. m. inni) hozzák kapcsolatba, mellyel rokon az olasz ape, francia abeille. A német Imme a kelta hymniből (a. m. virány) képződhetett; a kelta Immecken, Immichen értelme különben virágnyaló vagy csókoló. A Biene szó szintén kelta eredetü. Breton nyelven binina (mai jelentősége mérgezni), miből kifolyólag Biene mérgezőt jelentene. Bininaból lett idővel bîa, bie, bin, bei, bein, mivel rokon az angol bee, svéd bien. Az éles mé szó e rovar vékony hangjának utánzása állítólag, különben finn neve is méh, mig vogulban man-várpinak (a. m. mézcsináló) mondják. A M.-nek Apis mellifica, talán inkább mellifera?, több fajtája van, melyek némelyike külön fajokul is említtetik; ilyen az olasz méh (Apis ligustica Spin.) s az egyiptomi (Apis fasciata Latr.). Előbbinek másodlagos változványa a himettoszi (A. kekropia) s a bánsági (A banatica). A szürkéssárga szőrü egész Afrikában elterjedt afrikai méh (Apis Adansonii), valamint az apró fekete madagaszkári méhnek (Apis unicolor Latr.) csekélyebb gazdasági jelentőségük, mint a középeurópai méhé, melynek változványait közönségesebben fajtáknak mondják.
A munkások mindjárt kikelésük után hozzálátnak a fiasítás etetéséhez s általában a belső teendők végzéséhez, mig a korosabbakat a külsők annyira elfoglalják, hogy bő mézhordás idején még azzal sem törődnek, ha tőlük az anyát elveszik. A méhek főbb teendői: a lakás kiszemlélése s annak beépítése testük termékével, a viasszal (l. o.). A méhsejtek, melyek falai szabályosan hatoldaluak, fenekük pedig a kristálytani romboéder, a legnagyobb térkimélés és legkisebb építőanyag-szükséglettel épülnek (l. Lép). A méhek azonban sok oly dolgot végeznek azonkivül, mi bámulatot gerjeszthet irántuk; melengetik a fiasítást; szellőzik, tisztítják a lakot; kitatarozzák és átalakítják a sejteket; eltávolítják a munkaképtelen v. alkalmatlanná vált egyedeket; táplálják a fiasítást s e célból gyomrukban mézből és himporból plasztikus anyagot készítenek, a nektáron, himporon (méhkenyér) és vizen kivül a nyárfák s vadgesztenyék rügyeiből mézgagyántát is gyüjtenek, mely a lépek megerősítése, nyilásuk betapasztására szolgál. Gyüjtő szorgalmuk oly élénk, hogy azt minden áron még porzás útján is kielégíteni törekszenek. Tulajdonképeni rabló méh nincsen, de alkalomadtán s különösen ha inség fenyegeti őket, minden méh rablóvá válik. L. még Anyaméh és Munkásméh.
A Boczonádi kaptárak kifejlesztője Boczonádi Szabó Imre volt, aki 1847-ben született Kiskunfélegyházán és 1933-ban halt meg. Színész, dal- és zeneszerző volt, illetve később méhészkedéssel kezdett el foglalkozni. 1885-ben kezdte el a méhészkedést, 1902-ben mutatta be első álló kaptárát, majd folyamatosan áttért a fekvő kaptárak használatára.
1913-ban mutatta be első 24 keretes kaptárát, amelyben 42x36cm-es külméretű kereteket alkalmazott. Mai formájában Nagy Boczonádi 24 vagy NB 24 kaptárnak nevezik ez a vándorkaptárt a kitalálója után. Ez a forradalmian új kaptár megosztotta a szakmát, de később egyre többen elismerték és kezdték használni. Az 1980-as évekre állítólag nagyjából a méhészek 80%-a a Boczonádi kaptárakat használta Magyarországon.
A Boczonádi kaptárak sikerének az alapja, hogy akár egy kezdő méhész is jó eredményeket érhet el, könnyen megtanulhatja a méhek kezélést, a boczonádi keret mérete kellően nagy, hogy bőven legyen hely a kaptárban és a méztérben is, népes családot kiszolgál, így hamar termelővé válik a raj tavasszal.
Könnyen szállítható és egyszerű a szellőztetés, de a teleltetés is egyszerű. Ezekben segített az egyik nagy újdonság: a bakhátas rostszövetes keretfedő és a szintén újdonságnak számító felső kijáró alkalmazása.
A népszerű Nagy Boczonádi kaptárakat később 15, 16 és 18 keretes méretben is kezdték készíteni.
Ismerje meg Boczonádi kaptárainkat: Nagy Boczonádi
Idén, 2018-ban ünneplik először a méhek világnapját. Ennek apropóján az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) arra ösztönzi a világ országait és mindenkit, hogy tegyünk többet a méhek és más beporzók védelme érdekében, ugyanis élelmünk változatossága és jövője a tét.
A javaslat Szlovéniából érkezett, ahol a méhészkedés jelentős hagyományokkal rendelkezik, és ahol minden 200-ik szlovén foglalkozik méhészettel. Ez a legmagasabb arány az egész világon! A kétmilllió lakos közül ez 10 000 méhészt jelent, méhészenként átlag 16 méhcsaláddal. (Összehasonlításként: Magyarországon mintegy 20 000 méhész van, tehát minden 500. lakos lehet méhész, a méhcsaládok átlaga kb. 50 méhcsalád/méhész, 1 millió családdal számolva).
További részletek a méhek világnapjáról: Méhek világnapja
A Méhek napját az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) kezdeményezésére 1994-től április 30-án ünnepeljük Magyarországon, mivel ez idő tájt teljesedik ki az élet a kaptárban és a méheket körülvevő természetben.
A Méhek Napja alkalmából nem csak a méz fogyasztásra hívják fel a méhészek a figyelmet, hanem a méhek nélkülözhetetlenségére is. A méhek megporzó munkája nélkül ugyanis, nem lenne élet a Földön! Éppen ezért óvni kell őket és különösen mostanság, amikor virágoznak gyümölcsfáink a keretekben, fokozottan gondoljunk a méhek védelmére. Ne permetezzünk nappal, amikor a méhek aktívak, semmilyen vegyszerrel! Ha védi a méheket, akkor óvja a természetet is! Ha sok mézet fogyaszt, akkor védi a saját egészségét!
További részletek a méhek napjáról: Méhek napja